Melyik a legkíméletesebb faszárítási mód ?

A fenti kérdésre egyszerűnek tűnhet a válasz: a legkíméletesebb szárítás a természetes szárítás. Ez azonban csak akkor van így, ha a környezeti klímát aránylag egyenletesen tudjuk tartani, tehát a faanyagot fedett helyen tároljuk, nem tesszük ki rendkívüli klimatikus feltételeknek. Ez a folyamat viszont évekig eltart, tehát hosszú ideig leköti nemcsak a fába fektetett tőkét, hanem a tárolási helyet is.

Általában elfogadott tény, hogy a fát nem lehet gyorsabban szárítani, mint 10mm/év a szárítási repedések minimalizálására. Ez a tapasztalati szám generációk során alakult ki, és egyformán érvényes Franciaországtól Skandináviáig a különböző klímaviszonyok ellenére is.

Ennek oka, hogy a fának cellaszerkezete van, amely megvédi a száraz periódusok, vagy fagyások okozta kiszáradástól. A meglepő dolog, hogy ez a szerkezet a fa kivágása után is él még évekig, így védi a nedvesség hirtelen eltávozásától.

Amint megindul a száradási folyamat, a külső rétegek cellái adják fel először ezt a küzdelmet . Mivel száradás közben összehúzódnak, a külső kéreg túlságosan közel kerül a belső nedves részhez, ekkor keletkeznek a száradási repedések. Ha a száradási folyamat valóban lassan megy végbe, a páradiffúzió lassan terjed kifelé, és a repedést megfelelő kontroll alatt tartja.

A Sauno szárítási módszer

5 év természetes, vagy 5 hét mesterséges szárítás ?

A svéd Sauno szárítási módszer a konvekcionális és kondenzációs szárítási módtól eltérően egy régi, a faiparosok számára már ismert eljáráshoz tér vissza, a fa gőzöléséhez. A kíméletes eljárásnak köszönhetően a fa megőrzi minőségét szárítás után is, rendkívül stabil, és repedéstől, elhajlástól mentes, a bútorgyártáshoz, kézműves munkákhoz szükséges minőséget eredményez a széles anyagnál is.

A Sauno szárítási módszer két lépésből áll. Folytatás