Milyen nedvességmérőt használjunk ?

A fanedvességmérés jelentősége a faiparban nem vitatható legyen szó akár fűrészáru vásárlásról, szárítás közbeni mérésről, vagy a készáru végnedvességének megállapításáról felhasználás előtt.

Ám a jelenleg kapható óriási választékból milyen készülék felel meg legjobban igényeinknek ?

Erre próbálunk választ adni a különböző nedvességmérő készülékek rövid bemutatásával.

A nedvességmérőket megkülönböztethetjük egyrészt a vizsgálandó anyag szempontjából. Mi alapvetően a fanedvességmérővel foglalkozunk, de érintőleges felhasználási terület pl. az építőanyag nedvességmérő készülék, hiszen a padlóburkolat lerakásakor az alap nem megfelelő minősége sokszor a parketta- padlóburkolat reklamációjának forrása. Több fanedvességmérő rendelkezik külön kalibrálással az építőanyagok számára, ezek tehát többcélú készülékek.

A forgács, fűrészpor nedvességmérésére használatos készülékek is külön csoportot képeznek, ezek egyre nagyobb szerepet kapnak a brikett- pelletgyártás területén. Ide sorolhatók a bio szálasanyagokhoz használható nedvességmérők is.

A faanyag feldolgozási folyamata alapján is eltérőek lehetnek a készülékek. Alapanyag vásárlásakor elegendő egy gyors, kevésbé pontos eredményt adó, zsebben is elférő olcsóbb nedvességmérő. A szárítás folyamatában praktikus a nedvességérő szondák stabil elhelyezése a szárítókamrában úgy, hogy a leolvasás a kamrán kívül elhelyezett készülékről történhessen.

A félkész termékek esetén pedig fontos szempont lehet, hogy a mérés ne sértse a vizsgálandó anyagot, de ne csak felületi eredményt nyújtson.

Egyre nagyobb az igény a nedvességmérés eredményének számítógépes megjelenítésére, erre ma még kevés típus képes, de választékunkban ilyen is található.

További kategóriát képeznek az un. in-line nedvességmérő készülékek, amelyek a gyártási folyamat alatt mérik a fanedvességet.

A fanedvességmérő készülékek között a fentieken túlmenően az alapvető két csoportot a mérési elv alapján különböztethetjük meg.

I. A hagyományos beütőhegyes, vagy beütőszondás készülékek az anyagba beütött szondahegyek közötti kapacitív ellenállás alapján jelzik a nedvességtartalmat. Ez a mérési módszer a maximális nedvességet jelzi de csak a beütött két elektróda között, és abban a mélységben, ameddig a szondahegy elér. Az általunk forgalmazott beütőszondás műszerek a fanedvességet különböző nedvességtartalmi intervallumban mérik digitális kijelzéssel az átlagos mérési mélység 10-15 mm. (WHT, HIT készülékek)

Az olcsóbb készülékek általában beütő tüskével rendelkeznek, csupán 2-5 mm-re szúrhatók be, és nem állítható a facsoport. Vastagabb fa mérésekor a belső nedvesség megméréséhez érdemes a fát kettévágva a közepén is megmérni a nedvességet. A jelzett eredmény általában fenyőre érvényes, eltérő fafaj esetén használható kompenzációs tábla. Ezek a készülékek általában gyors mérésre használhatók 10-12 % nedvességtartalom felett, asztalosipari végső felhasználásnál a pontosabb beütőszondás, vagy kontakt nedvességmérők használata ajánlott.

 

A beütőszondás készülékek egy része közvetlen, általában kalapácsszerű beütőfejjel rendelkezik (pl HIT-3 ), ezzel megkönnyítve keményfába is a minél mélyebbre történő beszúrást.

 

 

A másik típusnál (WHT, Logica) a szonda szerelhető, így ezekre a mérési feladat szerint választható a szondatípus is:

  • felületi mérésre pl. furnérhoz,
  • kalapácsszonda kemény fához
  • könnyített szonda
  • faforgács, fűrészpor méréséhez 1000 mm elektródával
  • szondafej hosszú kábellel szárítókamrához

 

II. A másik csoportot a kontakt, vagy érintőszondás készülékek alkotják, melyek a fa dielektromos jellemzői alapján mérnek. Ezek a készülékek a fanedvességet a készülék alatti területen bizonyos mélységben (készüléktől függő) átlagosan mérik (Merlin, Moistest, WIP22)

Ez a technológia lehetővé teszi a rendkívül gyors mérést a vizsgálati tárgy mindennemű mechanikai sérülése nélkül, ugyanakkor feltételezi az egyenletes mérési felületet. Az első csoporthoz hasonlóan automatikus hőmérsékletkorrekcióval, és facsoportbeállítási lehetőséggel rendelkezik.

 

A mérési elv eltérése miatt a két fajta készülék mérési eredménye ugyanarra az anyagra különbözhet, az eltérés egy frissen vágott, egyenlőtlenül száradó fatípusnál aránylag magas is lehet, és csupán az egyenletesen megszárított fa esetén tűnik el

Az asztalosipar számára ajánlott készülékek többsége már hőmérséklet kompenzált, és előre kalibrált facsoportokkal rendelkezik, a fa száraz térfogatsúlya (g/cm³ ) alapján kiválasztva a megfelelő csoportot a mérési eredmény jóval pontosabb, ez vonatkozik a beütő és érintőszondás készülékekre is.

Összegezve a két csoport tulajdonságait,

az érintőszondás készüléket ajánljuk, ha:

  • a vizsgált anyag nedvességtartalma alacsonyabb, mint 8-10%
  • fontos a roncsolásmentes mérés
  • a vizsgált anyag felülete nedves (pl. harmattól)
  • rövid idő alatt sok mérés szükséges

a beütőszondás készüléket ajánljuk, ha:

  • a vizsgált anyag nedvességtartalma magasabb, mint 20-30%
  • a nedvesség nem egyenletesen jutott be a faanyagba
  • a mérés gyorsasága és az okozott mechanikai sérülés nem olyan fontos, mint a pontosság
  • a vizsgált anyag felülete nem egyenletes

Külön szót érdemel a brikett, pelletgyártásnál használt faapríték illetve biomassza nedvességmérő készülék,

 

 

 

valamint a szárítamrákba beépíthető nedvességmérők csoportja, de ezek a témák külön figyelmet érdemelnek egy-egy következő bemutató keretében.

 

Addig is megtekinthetők  webáruházunkban !

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>