Melyik a legkíméletesebb faszárítási mód ?

A fenti kérdésre egyszerűnek tűnhet a válasz: a legkíméletesebb szárítás a természetes szárítás. Ez azonban csak akkor van így, ha a környezeti klímát aránylag egyenletesen tudjuk tartani, tehát a faanyagot fedett helyen tároljuk, nem tesszük ki rendkívüli klimatikus feltételeknek. Ez a folyamat viszont évekig eltart, tehát hosszú ideig leköti nemcsak a fába fektetett tőkét, hanem a tárolási helyet is.

Általában elfogadott tény, hogy a fát nem lehet gyorsabban szárítani, mint 10mm/év a szárítási repedések minimalizálására. Ez a tapasztalati szám generációk során alakult ki, és egyformán érvényes Franciaországtól Skandináviáig a különböző klímaviszonyok ellenére is.

Ennek oka, hogy a fának cellaszerkezete van, amely megvédi a száraz periódusok, vagy fagyások okozta kiszáradástól. A meglepő dolog, hogy ez a szerkezet a fa kivágása után is él még évekig, így védi a nedvesség hirtelen eltávozásától.

Amint megindul a száradási folyamat, a külső rétegek cellái adják fel először ezt a küzdelmet . Mivel száradás közben összehúzódnak, a külső kéreg túlságosan közel kerül a belső nedves részhez, ekkor keletkeznek a száradási repedések. Ha a száradási folyamat valóban lassan megy végbe, a páradiffúzió lassan terjed kifelé, és a repedést megfelelő kontroll alatt tartja.

A Sauno szárítási módszer

5 év természetes, vagy 5 hét mesterséges szárítás ?

A svéd Sauno szárítási módszer a konvekcionális és kondenzációs szárítási módtól eltérően egy régi, a faiparosok számára már ismert eljáráshoz tér vissza, a fa gőzöléséhez. A kíméletes eljárásnak köszönhetően a fa megőrzi minőségét szárítás után is, rendkívül stabil, és repedéstől, elhajlástól mentes, a bútorgyártáshoz, kézműves munkákhoz szükséges minőséget eredményez a széles anyagnál is.

A Sauno szárítási módszer két lépésből áll.

Az első lépés a gőzölés folyamata 70-75°C-n, amely megnyitja a fa pórusait. A 2. lépés a szárítás, amely 40-50°C-on történik, és a nedvesség belülről indulva lassan eltávozik a fából. Ezzel a módszerrel minimálisra csökken a fa repedése.

A repedések kockázatát ezzel a módszerrel sem lehet kizárni, hiszen a fa egy élő organizmus, és növekedése során különböző hatások érhetik, amik feszültséget okoznak szerkezetében, ezt semmilyen szárítási módszer nem tudja kiküszöbölni.

Ezzel a módszerrel hengeres fát is száríthatunk , de 150 mm átmérő felett már nagyobb lehet a szárítási repedés kockázata még a Sauno módszerrel is, különösen, ha a fa életciklusában valamikor a növekedési ütem felgyorsult. Ebben az esetben a törzs kompakt belső része sokkal kevésbé zsugorodik, mint a diffundáló szíjács, és ekkor a szíjács megrepedhet.

Színváltozás

Ismert tény, hogy minden fatípus kissé megsötétedik hő hatására. A szíjács, göcs jobban változik, mint a mag. A modern szárítóberendezések gyakran működnek 75-110°C-on, hogy minimalizálják a szárítási időt. A Sauno kamrában a hőmérséklet 70-75°C a gőzölés alatt, ezen a fokon a színhatás még korlátozott.

Javasolt szárítási tesztet végezni néhány kis próbadarabbal különböző fatípusból, melyet előzőleg még nem szárítottunk, hogy megbizonyosodjunk az elszíneződésről.

A szakirodalom gyakran említi, hogy a 70-75°C hőmérséklet alatt végbemenő színváltozás a legtöbb esetben előnyös a különböző fatípusokra.

Hogyan hat a Sauno módszer a fa vastagsága és típusa szerint ?

A görbe mutatja a gőzölés, és szárítás átlag idejét különböző feltételekkel. A szellőztetés gyors növelése megrövidíti a szárítási időt, de emeli a repedés kockázatát.

Nedvességmérő használata nagy segítség a szárítás sebességének ellenőrzésében.

Ha nehéz kiszámítani a gőzölés időtartamát, inkább adjunk hozzá egy-két napot, mintsem túl korán befejezzük. A gőzölési folyamat ugyanannyi ideig tart a friss fánál, mint a szárított fánál, mivel a fát a közepéig át kell gőzölni mindkét esetben.

Ha különböző vastagságú fát szárítunk együtt, mind a gőzölési, mind a szárítási időt a vastagabbhoz kell mérni.

Tekintse meg a Sauno technológiához kialakított VT3 és VT5 berendezéseket  webáruházunkban

A készülékek alacsony befektetéssel bárki számára elérhetők. A szükséges kamra a gyártó részletes építési útmutatójával házilagosan rövid idő alatt, kis ráfordítással elkészíthető, belső és külső térben egyaránt használható. A befektetett ráfordítás pár szárítási ciklus után megtérülhet.

2 hozzászólás a(z) “Melyik a legkíméletesebb faszárítási mód ?” bejegyzéshez

  1. Heti 50m3 akác fürészárú gőzöléséhez és szárításához keresek szárító kamrát.
    Tisztelettel kérem ajánlatukat
    Belloni Pál 06303865250

    • Tisztelt Belloni Pál! Az akác hagyományos gőzölésével nagy minőségi, tulajdonság változást nem lehet elérni , az akác élettartalma és ellenállóképessége jelentősen nem javul. Az akác a legellenállóbb fafajunk a kültéri időjárással szemben. Az esztétikai minőség javítására, a sötét színre „kezeléssel” valóban lehet értéket növelni. Ez a technológia 100 Cfok körül működik mint gőzölő 10-14 nap kezeléssel és az azt követő 2-3 hetes hagyományos szárítással. Ez a kezelési idő lerövidíthető 110-130 Cfokon történő „gőzöléssel”, úgynevezett nemesítéssel és az azt követő szárítással.
      A rendelkezésére álló energetikai feltételek ismerete miatt személyesen keresem Önt.
      Üdvözlettel Hegedűs Károly +36309405953

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>